Bíró Sándor: Makkai Sándor: „Harc a szobor ellen.” – Erdélyi Fiatalok, 1933/IV.
A „Magunk revíziója” szerzőjének újabb kötete tulajdonképpen nem az ifjúság számára íródott. Mégis, amint elolvassuk, az az érzésünk, hogy éppen annyit, sőt még talán többet mond, mint előző kötetei, melyek közül különösen a „Magyar fa sorsa” és a múlt évben megjelent kötetek pár tanulmánya speciálisan az erdélyi magyar ifjúsághoz szólnak. Az erdélyi magyar ifjúság kérdésének műveiben való gyakori felbukkanása azt bizonyítja, hogy az illusztris szerző érzi egy erdélyi magyar ideológia kidolgozásának szükségességét ez ifjúság számára. Miután kétségkívül ő az a vezetőegyéniség, aki leginkább rátermett e feladatra, az erdélyi magyar ifjúság különös figyelemmel kell kísérje minden megnyilatkozását. Jelen kötetében négy tanulmány van. Az első a Széchenyi-problémát, második és harmadik az erkölcsi és aesthetikus ember egymáshoz, illetőleg a gyakorlati élethez való viszonyát, negyedik az erdélyi kisebbségi kérdést tárgyalja Meschendörfer „Corona” című regényével kapcsolatban. úgy látszik először mintha ezek a tanulmányok egészen különálló jellegűek lennének, szorosabb összefüggés minden látható jele nélkül. Ezzel szemben szinte azt merném állítani, hogy szorosan összefüggenek nemcsak egymással, hanem kétségkívül legnagyobb jelentőségű alapvető művével is, a „Magunk revíziójával”. Ha végigtekintünk a szerző munkásságán, azt látjuk, hogy szépirodalmi munkáit kivéve, minden alkotása, tanulmánya, vagy előadása egyetlen nagy alaptételét szolgálja az örök haladásnak: .”z egyetemes és magyar élet minden kérdésének alapjából való revízióját.” Ezt ő az egyetlen gyakorlati tevékenységnek nevezi s ha a dolog mélyét nézzük, kétségtelenül mélységes igazságot fejez ki vele, így érthetővé válik az is, miért van majdnem minden írásában annyira közel az ifjúsághoz: mert az összes kérdések revíziójának szükségességét érezve, lelkileg egy az ifjúsággal, azok közé tartozik, akik lélekben örökké ifjak maradnak, hiszen lelkük állandó rugalmassága a folyton rohanó élet legkisebb mozzanataira is reagál s azokra olyan megnyilatkozásokat hoz, melyek a jelenre mindig a leginkább vonatkoznak. Ez az állandó újrakérdezés, az alapvető kérdések tisztázása, vonatkozik a magyarság múltjára és jelenére egyaránt A magyar történelemből ki kell emelni, fel kell tárni azokat a személyiségeket, azokat a korokat, melyek a legtöbb értéket jelentenek a mai magyarságnak. Ezért igyekszik Bethlen Gábor lelki arcát megértetni, ezért látja örvendetes jelenségnek ezt a tényt, hogy a háború után Széchenyit, a szoborrá merevített magyar Géniuszt újra az eredeti, megdöbbentő jelentésében akarják megismerni. ,,Harc a szobor ellen” c. első tanulmánya e kérdéssel foglalkozik s jóleső örömmel állapítja meg, hogy László Dezsővel az erdélyi magyar ifjúság is beállott a szobor elleni harcba s Széchenyit élővé akarja tenni a maga számára. Ha ez sikerül: „döntő jelentőségű tény lesz és hatásaiban kiszámíthatatlan áldások forrása. A magyar múlt emez óriási kiemelése kialakítja és erősíti azt a történeti öntudatot, mely nélkül az új erdélyi magyar ideológia el sem képzelhető. Hogy ide eljusson, ahhoz jelenlegi gondolkozásának szintén alapos revíziója szükséges. Itt a hangsúly a gondolkozási formán és a revízió alaposságán van. Az igazi megoldások úgy az egyetemes világválság, mint a sajátos magyar válság tekintetében csak „becsületes elmélyedés útján találhatók meg, tehát nem szabad felületesen kitermelt általános teóriákat húzni a jelenlegi helyzetre. Ennek kapcsán a szerző egy nagyon komoly üzenetet küld az erdélyi magyar ifjúságnak: „Ahelyett, hogy könnyedén értelmezett hamis gyakorlatiassággal, a „nincs idő” léha jelszavával odadobná magát a végleteknek, melyekből csak kihasználtatása és letiprása következhetik, alaposan tanuljon és erős lélekkel hordozza el a lelkiismeretesen kikutatott igazságot, akár a természetben, akár a történelemben, akár a saját lelkében talált reá, hogy önmaga határozhasson sorsa felett és ahova áll, ott győzelmet jelentsen.” Ezek a főbb gondolatai Makkai új könyvének, melyben mindenütt megtaláljuk az ifjúsági vonatkozásokat, akár a homo morális és homo aesthetikus egymásközti viszonyát, akár az erdélyi szászok szervezettségének tanulságait tárgyalja. Olvasása minden fiatal magyarnak nagy élményt jelent.
Szóljon hozzá Ön is!
Véleménye vagy kérdése van? Beszélgetne velünk?Írjon bátran, és válaszolunk!