Egyedül

A Bethlen Gábor-jubileum visszhangja az erdélyi irodalomban Megjelent az Erdélyi Helikon Bethlen Gábor-száma. – Makkai Sándor könyve a nagy fejedelemről Kolozsvár. (Az Ellenzék tudósítójától.) Bethlen Gábor halálának háromszáz éves fordulóját Erdélyszerte mindenütt ünneplik. Ezekben az ünnepekben nemcsak az erdélyi magyarság hagyományos tisztelete nyilatkozik meg nagyjai iránt, hanem a mai nehéz viszonyok között különösen felemelő érzés Bethlen Gáborra gondolni, aki az elárvult Erdélyből a saját erejével a legválságosabb viszonyok között tudott virágzó fejedelemséget teremteni. A mai magyarság ebből a példából erőt merít arra, hogy kisebbségi helyzetében is lassanként eljut majd odáig, hogy jogai és életlehetőségei elismerésre találnak, ha fel tudja ismerni helyzetéből folyó kötelezettségeit s azokat teljesíti is. Természetesen, a Bethlen-ünnepségekkel kapcsolatosan, folyóirataink és napilapjaink is sűrűn foglalkoznak a nagy fejedelem történelmi jelentőségével. Mindenik között azonban magasan kiemelkedik s maradandó értéket képvisel az Erdélyi Helikon ünnepi Bethlen-száma, amely most hagyta el a sajtót. Ez a kitűnő folyórat a Bethlen emlékének való átdolgozásban megszólaltatta mindazokat az írókat és tudósokat, akik ma legilletékesebbek Bethlen Gábor értékelésében. Tanulmányt közöl Makkai Sándortól, akinek Bethlen Gáborról írt könyve ugyancsak most jelenik meg Egyedül címen a Szépmíves Céh kiadásában. Makkai könyvében az egész Bethlen-irodalom lelkiismeretes áttanulmányozása alapján, Bethlen Gábor lelki arcképét és történeti jelentőségét úgy állítja elénk, ahogy ez a históriai anyag írói képzeletében eleven valósággá és szuggesztív jelentőséggé alakult. Ebben a szellemben írta meg azt a Bethlen-jellemzést is, amelyet az Erdélyi Helikon közöl. Mellette egészen más oldalról, de szintén roppant érdekesen világít rá Bethlen Gábor jelentőségére Szegfű Gyula, aki nem régiben feltűnést keltő könyvet írt Bethlen Gáborról. Ebben a cikkben mint egy választ is ad azokra a támadásokra, amelyek egyes oldalokról könyve miatt érték. A két súlyos jelentőségű tanulmányt vonzó érdekességgel egészíti ki P. Gulácsy Irénnek Bethlen Gáborról, mint emberről adott rajza, amelyben ez a történelmi dolgokban nagy jártasságú írónő több jellemző, apró vonás mozaikjával rakja ki a fejedelem portréját. De nemcsak a cikkek, hanem a folyóirat szépirodalmi része is Bethlen Gábor emléket idézi. Kisbán Miklós Ellenségek címen kitűnő korrajzot ad a két nagy magyar kortársról, Bethlen Gáborról és Eszterházy nádorról egy kedves epizód keretében. Móricz Zsigmond Bethlenről készülő nagy regényének egy önálló fejezetét közli az Erdélyi Helikonban, amely Bethlen fejedelemségének első kolozsvári napjait dolgozza fel megelevenítő művészi erővel. és végül Reményik Sándor gyönyörű versben állítja elénk példaképnek Bethlen Gábort. Az Erdélyi Helikon a folyóirat Bethlen számának kiállításában is kifejezésre juttatja az ünnepélyességet, mert műmellékletein hozza Kós Károlynak Bethlen Gáborról készített művészi linóleum-metszetét fakszimilében egy eddig még sehol meg nem jelent Bethlen-dokumentumot. Mindenkinek, aki csak részt vesz a Bethlen Gábor-ünnepségek történeti áhítatában értékes, művészi emléke lehet az Erdélyi Helikon Bethlen-száma, amely ünnepi részén kivül R. Berde Máriának gyönyörű novelláját, Kuncz Aladár tanulmányát a tragikus körülmények között elhalt Osvát Ernőről, Tompa László és Bartalis verseit, valamint számos kisebb-nagyobb tanulmányt közöl Sziklay Ferencnek, Sulyok Istvánnak, Spectatornak, Kádár Imrének, Szentimrei Jenőnek, Lakatos Imrének, R. Berde Máriának, Kovács Lászlónak, Molter Károlynak stb. a tollából. úgy a Erdélyi Helikon, mint Makkai Sándor Bethlen könyve a Szépmíves Céh kiadásában jelenik meg, ahol ugyancsak a napokban a szokott, feltűnően szép bibliofil köntösben lát napvilágot, míg Kós Károlynak Erdélyről írt és számtalan színes linóleum-metszettel díszített műve, amely méltó társa lesz a szerzői Erdély kővei címen írt s ma már nem kapható munkájának.