Az erdélyi református egyházi irodalom 1850-től napjainkig – Református Szemle, 1925., 18. évf., 32. sz., 523-524. p.

Lapunk olvasói előtt már ismeretes Makkai fenti munkája, amely a „Református Szemle” ez évi folyamában jelent meg s amely, most szép, ízléses formában különlenyomatban rendelkezésére áll olvasóközönségünknek. Makkai nagy értékű tanulmánya míg egyfelől irodalomtörténeti perspektívába helyezi az erdélyi református egyház szellemi atmoszféráját alkotó irodalmi termékeit az utolsó 75 esztendőnek is kritikai szempontokat ad azok megítéléséhez, másfelől nagy értékű szolgálatot tesz azáltal, hogy leggazdagabb irodalmi korszakunk történeti beállításával fokozottabb mértékűvé teszi számunkra a lehetőséget, hogy irodalmi fejlődésünkben a magunk szellemi életébe kapcsolódjunk bele szervesebben s ezáltal öntudatos gerincet adjunk erdélyi református egyházi irodalmunknak. Szempontjai helytállók, bár a 19. század eleji irodalmi fejlődésünk feltárásával még biztosabbakká tehette volna azokat, illetőleg mélyíthette volna. megállapításait. A munka terjedelménél fogva, meg a dolog természeténél fogva napjaink irodalmi életének a feltárásában inkább csak bibliográfiai munkát végzett, azonban a tudományokkal foglalkozók nagyon jól tudják, hogy mit jelent a jó bibliográfia, Makkai könyve egyenesen nélkülözhetetlen kézikönyve lesz mindenkinek, akiket az erdélyi református egyházi irodalom életbevágóan és tettleg érdekéi. Ki kell emelnünk énnek a munkának azt a további nagy jelentőségét is, hogy irodalmi szellemi gazdagságunk ilyen intenzív és extenzív felmutatásával nagy mértéiben emeli és fokozza önbizalmunkat, amelyre ma az erdélyi magyarság minden küszködő munkásának minden napon olyan nagy szüksége van. Makkai nagy értékű könyvét ajánljuk mindenkinek, aki maga magán túl tud nézni s aki maga-magát erdélyi magyar életünk részesének tudja érezni, akikben van szolidaritás érzet közös nagy értékeinkkel szemben.